Úton Mankával

Sziasztok Kedveseim! Újhold van, számomra rendkívül erőteljes és miután rengeteg üzenet jött ma az Univerzumtól, megszállt az ihlet. Jó hosszú írás következik, sok sok gondolattal, vallomással, felismeréssel, melyet fogadjatok szeretettel. Él egy kép az emberekben a segítő szakmában tevékenykedőkkel kapcsolatban: ők már jól vannak, ők már „mindenen is” túlvannak, ők már megdolgoztak mindent. Nos, ez a legkevésbé sincs így. Időről időre nekem is szükségem van megpihenni, tisztán látni, kibogozni a szálakat (mert azok bizony keményen össze szoktak gubancolódni), elengedni, amire nincs már szükségem és beindítani azt, ami szerintem ismét az áramlásban és az utamon tart. Ezek a pihenők segítenek abban, hogy amikor úgy érzem, nem látom tisztán az Ösvényt, vagy lebotladoztam róla, vagy csak leültem mellé és nézem kérdőn, hogy tényleg ezt nekem kell járnom?, nos olyankor kapjak jelet, erőt, útmutatást, hogy hogyan és merre tovább. 2024 júliusában, egy csodás nyaralás alatt lebotla...

Pontosan 1 hónap múlva indulok. Nagyon tudatosan próbálok készülni mind Balira, mind Indiára, hogy ott aztán már csak átadjam magam az áramlásnak és kikapcsoljam az irányítást, az egot.  Alapból is az ajurvédikus ajánlások alapján igyekszem étkezni és úgy egyáltalán a napi rutinomat kialakítani és tartani, de ebben az utolsó hónapban nagyon szeretnék odafigyelni a testi és lelki tisztulásra. Minden hajnalban mantrával ébredek, aztán jöhet a reggeli rutin: nyelvkaparás, fogmosás, 2 naponta neti csészézés.  Ezután astanga jógával folytatom, nem szeretném elfelejteni az eddig tanultakat és hihetetlenül feltölt energiával. A végén, pihenésképp hangtállal áttisztítom és feltöltöm magam. Utána 1 pohár meleg citromos víz és jöhet a tusolás. Reggelire zabkása, ebédre és vacsorára kitchari, mellé főzelék vagy sült/párolt zöldség. Mivel indulásig még tartok 2 kakaószertartást is hangutazással, így ez a lelki felkészülés segíti a szertartásaimat és viszont: a szertartásaim segítik a felk...

Rengeteg kérdés érkezett az utazásommal kapcsolatban, igyekeztem összeszedni és megválaszolni: A NagyKaland előélete Amikor tavaly visszaérkeztem márciusban Baliról, tudtam, éreztem minden zsigeremben, hogy vissza fogok térni. Azt persze még nem tudtam, mikor, én úgy 2-3 év múlvára tettem az időpontot, de másképp alakult. Elkezdtem fogyni, fura álmaim voltak: Bali Mama dolgozott bennem és éjjelente hívott. Közben folytattam ajurvéda tanulmányaimat és megszólított India is. Valahogy mégsem szólított annyira, hogy rászánjam magam egy útra Észak-Indiába, Rishikeshbe, ahova tanárommal, csoportommal együtt mehettem volna.  Teltek múltak a hónapok, nyár végére már tisztán éreztem: mennem kell Balira, így el is kezdtem szervezkedni. Egyetlen dologban voltam biztos: egyedül kell mennem. Voltak tervek barátnővel, voltak férjjel, de a tér mindig azt dobta, hogy egyedül. Így aztán megterveztem 2 hetet Balin. A szállást lefoglaltam: egy rizsföld közepén egy bambuszházikó, mint az Ízek, imák, s...

E gészen pici korom óta, ha valami nagy dolog történt velem, elkezdtem írni. 7-8 évesen még mesével mondtam el. T ini ként romantikus novellát kezdtem írni, ami természetesen rólam szólt. Majd belépvén az igazi kamasz l étbe, titkos naplóírásba fogtam. „Kedves Naplóm!” De szép is volt titkokat suttogni a kockás füzetnek. Huszonévesen blogot vezettem, Kalandozások Markával. Már akkor is az utazás az életem része volt. H armincas év eim közepén behúzódtam a csigaházba és jegyzeteket írtam magamnak. Mellette azért a gasztroblogomban volt pár személyes bejegyzés is . Aztán e lhagyva a negyvenet, fészbuk -posztokban igyekeztem kiírni a gondolataimat. Sokszor elgondolkodtam, v ajon ki kíváncsi rám , és mindig k aptam megerősítést, hogy érdemes . Most pedig, közeledve az ötvenhez , legfőképpen magamnak szoktam jegyzetelni a telefonomba . Tavaly elutaztam Balira, útinaplót is írtam, de bevallom őszintén, nem olvastam vissza azóta sem. Azt hiszem, f éltem, h ogy túlság...