Memento

Még a fülemben zenélnek a tücskök a fülledt nyári éjszakákon, még az orromban érzem a frissen lekaszált fű illatát a folyóparton. A talpamban lüktet az erdő néhol szúrós talaja, és tisztán emlékszem a bodrogparti puha homokra és a süllyedős-csúszós iszapra, ami körbevett combközépig. Látom fejem fölött a kigyúló csillagokat, ahogyan fel-felvillanva lehullanak, miközben én a fűben heverészve söpröm odébb a hangyákat és szúnyogokat. Még érzem a bőrömön a nap perzselő sugarait, a folyó vizének kellemesen hűvös simogatását, ahogyan beereszkedem a lassú sodrásba. Tenyeremben és homlokomon bizsereg a bükkfa érdessége, mikor ölelem. Ujjaim közt a sziklák gyógyító ereje amikor kapaszkodom belé. Testemen az édesvizi mohaállatkák kocsonyás iszamossága, mikor a folyóban hozzám érnek. Pár hétre együtt lüktethettem Földanyával 🙏

Elillant a nyár és én csak ülök, furcsa fájdalom-öröm vegyes katyvaszában. Érdekes időket élünk, egyik nap sírnék, másik nap nevetnék. Siratom a nyarat, az őrülten száguldó heteket-hónapokat-éveket, az elillanó fiatalságom, a szépen lassan háttérbe vonuló anyaságom. Éltetem a hamarosan beköszöntő őszt és a csendes telet, a visszahúzódást és mélyülést. És várom a következő heteimet-hónapjaimat-éveimet, melyekben lassan, biztosan bölcsülök és szépen bekúszik az életembe egy új női minőség. 

Ez a nyár sok mindent hozott: hirtelen és mellbevágó felismeréseket, végtelen és önfeledt boldogságos pillanatokat, mélységes csalódásokat, fájó elmúlásokat, mindent betöltő szépséges megéléseket. 

Holnap Telihold, napok óta csak bámulom ezt a majdnem kerek sajtot az égen és kérdezem, most vajon mit hoz nekem? Úgy érzem, egy teljesen új időszak érkezik, globálisan és egyénileg is. Határok kijelölése, meghúzása, felépítése és megtartása. Immáron nem csak beszélni róla, hanem végre megcselekedni. És ami még fontos: befelé figyelés több síkon is - figyelni önmagamra, a természetre és persze a kollektív rezdüléseire. Megengedni magamnak, hogy bármit is érezhetek és minden érzésem valós, mert ezt én érzem, nem "mások". Engedni, hogy a testem, a lelkem és a szívem szava súgjon és az első megérzésemre hallgassak, mert minden más az ész, az ego, a túlagyalás, a minták, a félelmek, a még meg nem dolgozott traumák gonosz játéka. Csak fátyol, mi eltakarja a valót. 

Nagy a zaj, kívül és belül is, egyénileg és társadalmilag is, nehéz figyelni és hallani, legfőképpen meghallani, amit kell.

Hozzon hát a Telihold megnyugvást, türelmet és lassulást. Az elkövetkező időszakban úgy érzem, nagy szükség lesz rá. 

Belinkelek egy csodás dalt, ami a #dalbaboritjukafeedet kihívás 5. napi dala, Reni és Boka Sirdogálója. Engem tegnap annyira megérintett, hogy órákon át csak ültem és hallgattam, engedtem, hogy hasson. Hallgasd hát te is: segít elengedni, megkönnyebbülni, várni a Holdat az égen. Áldott Teliholdat, akkor is ha fontos neked és akkor is, ha nem.🙏

https://open.spotify.com/track/73LtlywalpXXTDxcMASliD?si=EtKELgFaRamzghS4FxQCRg&utm_source=copy-link