Az alázat

Milyen furcsa és nehéz már csak leírni is ezt a szót. Kimondani méginkább. Főleg magaddal kapcsolatban. Próbáld csak ki, mondd ki hangosan: alázatos vagyok. Mennyire hangzik igaznak?

Hétvégén, a Telihold fényében, sámándob és ropogó tűz kíséretében igyekeztem valami szépséges célt adni az elkövetkező időszaknak. Ahogyan a füstölőtartómba raktam a palo santo-fehér zsálya keverékét és a lobogó lángok elé tettem, egyszercsak megláttam azt, amin már egy ideje dolgozom testileg és lelkileg is. Ez pedig az alázat. Mindennél tisztábban rajzolódott ki előttem az elmúlt hónapok soksok eseménye és tanítása: mindegyik ugyanoda mutatva.

Azt gondolom, az egyike a legnehezebben tanulható erényeknek. Legfőképpen azért, mert nem is merjük magunknak bevallani, hogy milyen nehezünkre esik alázatosnak lenni. Hiszen az alázat félretolja az egot. Aki alázatos, az sosem egoból cselekszik. A lélek vezeti. És bármennyire is valljuk, hogy mi már annyira spirituálisak és lélek által vezetettek vagyunk, mégis azt veszem észre és azt érzem én magam is legbelül, hogy ez az a feladat, amit életünk végéig tanulnunk kell. Mert az ego veszett erős dolog és az általa felkínált csillogás és siker hihetetlenül csábító. És a legkevésbé sem alázatos. 

Alázatosnak lenni csendes és magányos dolog. Nem csillog, nem lehet vele kérkedni, hivalkodni. Az alázat mélyről jövő, szeretettel teli és viszonzást nem váró cselekedet. Elsőként érdemes saját magunkkal szemben alázatosnak lenni: megállni, végiggondolni, hogy amit cselekszel, azt vajon az ego tolja, vagy a lélek viszi. Majd érdemes másokkal szemben is gyakorolni az alázatot. Nem, nem megalázkodni és nem is hagyni, hogy megalázzanak. Alázatosan fogadni mindent, ami tanít és segít. És alázatosnak lenni másokkal, mert minden ember azért érkezik az életünkbe, hogy valamire megtanítson.

Tudom, nem könnyű. Nehéz időszakban vagyunk, mindenhol erről olvasni és hallani spirituális körökben. Én mégis azt javaslom, igyekezzünk minden nap meghallani a picike belső hangot és elnyomni azt a túlharsogó hangot, ami a hamis csillogás illúziójával kecsegtet.