Elengedés után megengedés


"Tele a tököm a megengedéssel"gondolhatod most magadban a címet olvasva. Hiszen olyan könnyű mondani.... És manapság a csapból is az folyik, hogy önszeretet, áramlás, megengedés. Ez lett az új szentháromság. Ám most Indiában ismét volt szerencsém megtapasztalni. És mindig olyan döbbenetes erővel érkezik a tanítás, mert még mindig, még 48 évesen is ott tartok, hogy mit szólnak mások. Hogy megengedhetem ezt én magamnak? Igen, megengedhetem, SŐT!!! MEGENGEDEM!

Történt, hogy elkezdődött az elvonulás, feszített programokkal, reggel 4:30-kor kezdünk és este 18:30 körül végzünk, utána még vacsora, aztán irány az ágy, hogy fel tudjunk kelni másnap. Nyilván a lehetőség adott, bármikor mondhatom egy programra, hogy ezt kihagyom. De elsőként ott van, hogy mégiscsak ezért jöttem ide: 10 napig élvezhetem, aztán mehetek vissza a kényelmes kis életembe. Aztán ott van a "mit szólnak a tanítóim, mit szólnak a társaim, ha én kihagyok programokat, miközben nyilván nekik sem könnyű." Mindenki küzd az elemekkel, hiszen jetlag, nyári meleg, másfajta étkezés, szóval kifogás akad bőven.

Én végül egy új lehetőségnek köszönhetően mertem megengedő lenni magammal szemben. És milyen jól tettem.

Az asramban, ahol vagyunk idén már lehetőség van ajurvédikus kezelésekre (panchakarma, masszázsok) , orvosi konzultációra is, így én kértem egy abhyanga és egy shirodara masszázst együtt. Emiatt ki kellett hagynom az egyik programot, majd úgy éreztem, az azt követő puját (szertartás) is kihagyom és a masszázs után inkább pihenek. Másnap reggel is 1 órával később keltem, és csak 5:15-re mentem le astangázni. Hihetetlenül felszabadító érzés volt, végre nem foglalkozni azzal, ki mit fog szólni, csakis a belső hangot figyelni. Így eshetett meg szerda reggel, hogy végre 4 nap után fejfájás nélkül ébredtem. A test annyira okos: minden egyes nap agyaltam rajta, hogyan kéne elengednem legalább 1 programot, hogy pihenhessek. Igazából mióta eljöttem Budapestről, még nem tudtam aludni egy jót, pár órákat szendergek, aztán fent vagyok, majd megint bealszom picit és újra ébren várom, mikor tudok újra elaludni. Közben a testem egyre erőteljesebben jelezte,hogy baj lesz. Szombattól keddig oda jutottam, hogy már hányingeres migrén gyötört és csak néha hagyott alább. A keddi masszázs és megengedés után azonban egyik pillanatról a másikra elmúlt a bajom.

A titok nyitja egyetlen dolog volt, a megengedés. 

És hogy mi a tanulság? 

Elsőként hallgass a tested jelzéseire és mindig lépj időben. Tanuld meg, melyik testrészed milyen lelki szükségletet jelez. Esetemben a fejfájás a túlagyalást akarta az orrom alá dörgölni. 

Másodrészt halld meg, mire vágysz igazán, mi az, ami most leginkább a javadat szolgálná. Ez a lelked hívó szava.

Harmadjára próbálj meg kedves, gyengéd és megengedő lenni magaddal. Tudom, talán ez a legnehezebb, mert megszoktuk, hogy először mindenki másnak legyen jó és a sor végén jöhetünk mi magunk. 

Ám végül mindenképp jól járunk, ha megengedjük magunknak a megengedést. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy Kamaszkörutazás margójára

Csillámpónis Spiriország közepén

Számadás